Öreg királyunk azért olyan egészséges, mert mindennap megiszik egy üveg tokaji bort - mondogatták Magyarországon abban az időben, amikor Ferenc József hosszú uralkodása folytán mindenféle legendákba, anekdotákba, mesemondásokba keveredett.” – jegyezte fel Krúdy Gyula. S valóban, aligha van ásványi anyagokban és penicillinben gazdagabb bor a tokajinál, olyannyira, hogy a 20. század első felében orvosság gyanánt a patikákban is kapni lehetett az aszúborokat.
Tokaj-Hegyalján a filoxéra-járvány után három szőlőfajtát telepítettek újra. Hetven százalékban furmint található a borvidéken, a maradék harminc százalék részben hárslevelű, részben sárgamuskotály. Az elmúlt években jelent újból meg a kövérszőlő, a zéta és a kabar. Mindegyik szőlőfajta alkalmas az aszúsodásra.
A legenda szerint a török hódoltság idején egyik évben az emberek a harcok elől elmenekültek, s csak október végén térhettek vissza, amikorra a szőlőszemek aszúsodásnak indultak. Abban az évben a bor különlegesen jól sikerült – azóta kezdődik a szüret a Tokaji Borvidéken Simon-Júda napján (október 28.). Így születik a két legjelentősebb fajtabor, a tokaji furmint és a tokaji hárslevelű, karakteres fehérborok, valamint a sárgamuskotály, amely a jellegzetes muskotály-aromát elegáns savakkal párosítja. A kései szüretelésű borokhoz a túlérett (néha részben botritiszes) szőlőt viszont még Simon-Júda napjánál is később, november végén szüretelik le, ezért ezeknek a boroknak a cukorfoka meglehetősen magas, miközben kellemes, gyümölcsös az illatuk.
A 16. század derekán jelent meg az írott forrásokban először a tokaji aszú említése. Nevét a Hegyaljára jellemző aszúsodás után kapta. Ez a különleges minőséget adó túlérési folyamat csak hosszú és meleg őszön következik be. Az esőtől felrepedt, sérült bogyókat gyorsan megtalálja a Botrytis Cinerea, a szürkepenész. Ha a fertőzés után az idő szárazra fordul, a kezdődő szürkerothadás úgynevezett nemes rothadásba megy át a vastagabb héjú, ép szőlőszemekben is. Az így töppedt bogyó cukortartalma jelentősen megemelkedik. A szüretelés során az aszúszemeket különválogatják, s egyes borászatok aszútésztát csinálnak belőle. Ebből, vagy az aszúszemekből annyi puttonnyal vesznek, ahány puttonyos bort szeretnének készíteni, amihez egy gönci hordó (136 liter) bort vagy mustot öntenek, majd kb. 12-48 óráig áztatják, keverik. Ha letelt az áztatásra szánt idő, a bor felületére emelkedett aszútésztát vagy kalapot eltávolítják. A hagyomány szerint az aszút annyi évig érlelik kis méretű hordókban, ahány puttonyos – a mai előírások szerint minimum három év érlelés után lehet palackozni.
Az aszú mellett a borvidék másik jellegzetes borkülönlegessége a szamorodni. A lengyel eredetű szó jelentése: ahogy termett. A részben aszúsodott fürtökből készül, az aszúszemek kiválogatása nélkül. Emellett különleges bor a borvidéken a tokaji Fordítás, amely úgy készül, hogy az egyszer már megáztatott és kipréselt aszútésztára új alapbort öntenek, hogy a még benne lévő cukrot és aromaanyagokat kioldják. A máslás száraz bor, ami úgy készül, hogy az aszúborok seprőjére újból mustot öntenek és kierjesztik azt.
Az eszencia a borvidék legkülönlegesebb terméke. Ez az aszúszemek saját súlya alatt lecsöpögő, mézédes nektár a világon egyedülálló ritkaság. Az eszencia rendkívüli töménysége miatt évek alatt is csak néhány alkoholfokot ér el.
Szeretnénk megismertetni Önnel néhány jótékony hatását, hogy kedvet kapjon a Tokajihoz!
1. Régóta ismert fertőtlenítő hatása, az ívóvíz emberi fogyasztásra úgy volt alkalmas, hogy borral vegyítették. A sebek kezelésére is használták a híres nedűt, hiszen észrevették, hogy a sebekre bort locsolva, azok nem fertőződnek el és nem gennyesednek be.
2. Általános egészségjavító hatással bír.
3. Mára tudományos ténnyé vált, hogy kis mértékbeli rendszeres fogyasztásuk növeli a fizikai ellenálló képességet.
4. Bél Mátyás történeti munkájában a borokat gyógyhatásuk alapján osztályozza, ez alapján a tokajit az első helyre sorolta „erős gyógyító ereje” miatt.
5. Szemere Bertalan az angolok előtt is dicsérte borunkat, magas foszfor tartalma miatt, mely köztudottan fontos csontképződés szempontjából.
6. Volt korszak, mikor az emberek versenyeztek a tokaji dicsőítésében, s ekkor sok orvos csodabalzsamként vélekedett róla, még hajnövesztésre is ajánlották.
7. A magas természetes cukor- és savtartalomnak roboráló hatása van.
8. A boroknak köztudottan jó nyugtató és altató hatásuk van, alkoholtartalmuk miatt.
9. Napjainkban az vizsgálták a tokajiban lévő pozitív élettani hatást kifejtő vegyületeket: polifenolok, biogén aminók, fémionok, vitaminok és a penicilin.
10. A polifenolok közül a legnagyobb figyelmet a katechinek és a leukoantocianidok érdemlik meg. Ezeknek a polifenol-vegyületeknek antioxidáns, szabad gyökfogó tulajdonságuk következtében pozitív élettani hatást tulajdonítanak az orvosok. Kimutatták, hogy a nyers aszúban a polifenol koncentráció sokkal magasabb, mint a fehérborokabn általában.
11. A tokajiban a biogén aminok aminosavakból keletkeznek. Ide tartozik a hisztamin is, amely allergén vérnyomáscsökkentő, a tiramin pedig vérnyomást növelő.
12. A tokajinak a depressziós megbetegedésekre is jótékony hatásuk van, ezt a szerotonoin tartalmának tulajdonítható. A szerotoninnak fontos szerepe van az ingerületek átadásában is. Amikor este valaki fáradt vagy ideges, és nyugtató helyett egy pohár bort iszik, meglehet, hogy épp a borban lévő szerotonin lazítja el, "dobja fel". Ezen csodálatos anyag márpedig aszúinkban 1-10 mg/l mennyiségben található meg (már az 1 mg/l koncentráció is kiemelkedőnek számít).
13. Fémionok jelenléte az aszúbogyók és a tokaji borkülönlegességekben is bizonyított. A kálium, a kalcium és a magnézium a legjelentősebb fémionok. A kálium segít a szívizomzatnak, a reflexek, valamint az izommozgások koordináltságáért felelős. A magnézium a fermentumokat aktiválja és véd az érelmeszesedéstől.
14. A tokaji vitamin tartalma sem elhanyagolandó, nagyon sok az emberi szervezet számára fontos vitamint tartalmaz. Ezek közül a legkiemelkedőbbek: B5-vitamin, Meg kell jegyezni, a tokaji eszenciában a többi borhoz mérten jóval magasabb koncentrációban fordul elő néhány B-vitamin (például a B6-vitamin, a piridoxin, amelynek koncentrációja a 108 mg/kg-ot is elérheti). A B-vitaminok szervezetre gyakorolt hatása sokrétű: vércukorszint-szabályozás, izomfeszültség, illetve belső elválasztású mirigyfunkciók javítása, vagy akár idegrendszeri gyengeségek orvoslása.
15. A tokaji hiába fehér bor van olyan vitamin tartalma, amely elősegíti a vörösvértestek képződését, így hatással van a vérszegénység ellen is. Ezen hatásait a B12-vitamin tartalmának köszönheti.
16. A penicillin és az aszúbogyó. A penicillin-tartalom 0-74 mg/kg nagyságrendben mérhető. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy a különböző penicillin-gyógyszerek egyszeri terápiás adagja 1 millió NE, azaz mintegy 600 mg, akkor a mért koncentrációk alapján általánosságban kijelenthetjük, hogy az orvosilag indikált mennyiség 12 %-a található meg 1 kg tokaji aszúszemben.
17. A XX. század első évtizedében végzett orvostudományi kutatások kimutatták, hogy a tokajit ajánlhatják étvágytalanság, bélrenyheség kezelésére is.
18. Az 1980-as években Hongkongban, afrodiziákum szakértők vizsgálták különféle borok potencia növelő hatását, s arra a megállapításra jutottak, hogy a világ legnevesebb borai közül a leghatékonyabb afrodiziákum a tokaji aszúbor. Feljegyzések szerint már Casanova is ismerte ezen jótékony hatását a Tokajinak.
19. Az 1700-as években az alábbi jótékony hatásokat is felsorolták, a tokaji bort fogyasztók: meggyógyítja a negyed napos lázat, csillapítja a több órai főfájást, s az embert helyre állítja, aki már a haldoklóhoz hasonlít.
20. Igyunk Tokajit az új influenza ellen, s ezt miért ajánljuk? Az alábbi tartalom miatt, melyre egy hazai belgyógyász-kardiológus nemzetközi kutatásokra utalva már idén áprilisban azt javasolta: az újinfluenza elleni legjobb természetes gyógymód a minőségi fehérborok fogyasztása.Dr. Tihanyi László nem az alkohol fertőtlenítő hatása miatt javasolja a fehérbort. Sokkal inkább, mert a fehérbor literenkénti 30-40mg-os mennyiségben Qercetint és Sikiminsavat tartalmaz. Ahhoz, hogy a vírus egy sejtet megfertőzzön, szükséges egy enzim, a plolimeráz, ezt az enzimet gátolja erősen a Quercetin. A Sikimininsav pedig a neuraminidáz nevű enzimet gátolja, melynek segítségével a vírus bejuthat a sejtbe. Egyébként éppen ezek az anyagok találhatók meg a Tamiflu nevű gyógyszerben, melyet a H1N1 elsőszámú gyógyszerének tartanak.
Megállapítható, hogy a mérsékletes tokaji bor fogyasztása ajánlott, hiszen „ Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság!”
