A Tokaji Múzeum az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston Programja támogatásának köszönhetően megvalósult új állandó kiállításával várja látogatóit.
Az épület északi pinceágában létesített „A Tokaj-hegyvidék kőbányászata” elnevezésű interaktív kiállítás a tájegységen több mint tízezer esztendős múltra visszatekintő emberi tevékenységnek, a kőfelhasználásnak és a kőbányászatnak a kultúrtörténeti és tárgyi emlékeit kívánja bemutatni közérthető, élvezetes formában. A tárlat első tematikai egysége a bányászok gyülekező- és pihenő helyét jeleníti meg az elmaradhatatlan bányászcsengővel, amely helyiség egyben a kiállításhoz kapcsolódó foglalkoztató teremként is funkcionál. Gyermekcsoportjaink múzeumpedagógiai foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg a Tokaji-hegységet felépítő legfontosabb kőzetekkel, és hogy melyek azok az eszközök, amelyeket az ember az elmúlt évezredek alatt készített felhasználásukkal. A második tárlóban a kőhasító mesterek (ritzerek) embert próbáló, komoly erőkifejtést igénylő munkájába nyerhetünk bepillantást, a kiállítás díszleteként szolgáló köveken pedig költészetünk nagyjainak azon verseiből olvashatunk idézeteket, melyeknek ihlető forrásául a természet egyik állandó alkotóeleme, a mozdulatlan kő szolgál. A kiállítás zárásaként a pinceág által nyújtott lehetőségeket kihasználva egy mélyművelésű bánya várja a múzeumba érkezőket. A belépő (balra) Szent Borbála, a bányászok védőszentje szobrával találkozik. A bányába alászállók hozzá mondtak el egy rövid fohászt a munka megkezdésekor. A tájegységen a külszíni fejtéssel zajló kőbányászat mellett az ércbányászatnak is nagy hagyományai vannak, példaként említhetjük Telkibánya nevét, amely település a középkor évszázadai óta egészen a 20. századig az arany és ezüstbányászat egyik meghatározó központja volt hazánkban. Ezt a történelmi hangulatot kívánja felidézni a múzeum ezen kiállítóterme, az aranyat kitermelő bányászok és eszközeik mellett a 19. század végén, a 20. század elején használt bányászlámpákat, bányamécseseket, sőt az Európa szerte elterjedt magyar csille méretarányos modelljét is szemrevételezhetjük. Egy háromdimenziós virtuális szemüveg segítségével (amely a múzeum pénztáránál igényelhető) pedig még arra is lehetőségünk kínálkozik, hogy átéljük egy bányarobbantás nem éppen izgalommentes pillanatait. A tárlatban elhelyezett érintőképernyős monitorok használatával játékos feladatok sokaságán keresztül bővíthetjük ismereteinket a kiállított műtárgyakkal kapcsolatban, a tudástárban fellelhető szak- és ismeretterjesztő könyvek, tanulmányok, cikkek, interjúk pedig a bányászat múltját és jelenét igyekeznek közelebb hozni a látogatókhoz.