"Több helyszínen, élőben a borászokkal” szlogennel, az összefogás jegyében szervezik meg a Tokaji Bornapokat 2024. május 31-e és június 2-a között.
ElolvasomA tokaji vár régészeti emlékei | Tokaji Múzeum
Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Rákóczi-vár, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” volt.
Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbantatta fel 1704 tavaszán, majd árasztatta el 1705 tavaszán. Ezen időszak alatt Magyarország szinte összes meghatározó királya és fejedelme elfoglalta, birtokolta és építette.
Volt a vár Mátyás királyé, Szapolyai Jánosé, I. Ferdinándé, János Zsigmondé, Bocskai Istváné, Bethlen Gáboré és több Rákóczié is, amellett, hogy szinte az összes Habsburg királyunk birtokolta.
Az ország két részre szakadásáig (1527) királyi rangú rezidenciaként funkcionált, utána viszont a Habsburg Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség határváraként katonai jelentősége olyannyira megnőtt, hogy a török korban a „Felvidék védőbástyájaként” emlegették. A vár korai részeit (belső vár) tehát egy késő-gótikus, majd reneszánsz stílusban kiépített, gyönyörűen berendezett királyi palotaként kell elképzelnünk, míg a külső várat egy több mint 40 000 m2-en elterülő hatalmas, előbb kőből, majd ennek pusztulása után földből és fából erődített katonai objektumként.
A 2007-ben megkezdett és azóta is igaz kis léptékkel, de zajló régészeti feltárás eredményeiből mutatunk be érdekes darabokat a kiállításban.
Emellett a falakon fényképeken illusztráljuk a várban feltárt épületek, temetkezések állapotát, illetve bemutatjuk a vár háromdimenziós makettjét is.
Bővebb információ:
Tokaji Múzeum
