A későbarokk stílusú templom 1802-1822 között, a tornya pedig 1896-ban épült.Berendezése copf stílusú.
Egy XVIII. századi feljegyzés szerint 1600-ban kezdett az eklézsia új istentiszteleti hely építésébe, amikor „oratóriumnak való helyet” nyert a temetőn. „Bele is jártak az Isteni Tiszteletnek végben vitelére mind addig, míg akkori Domján András nevezetű Tokaji Plebánus által széllyel hányattatván, el hordattatott onnan, maga hasznára fordíttatott”.
Ismerünk egy másik adatot is a városnak a kassaiakhoz 1635-ben írt leveléből: „Templomunk épületire való tégla segítségért, azon kegyelmetek jó akaratja szerint találtuk kegyelmedet meg levelünk által. Minthogy ez mostani alkalmatossággal Isten segítsége által hozzá fogván az épülethez, csak az tégla híjával vagyunk.”Ez az építkezés bővítés volt-e, vagy új templom építéséről van szó, bővebb adatok híján megállapítani nem tudjuk.
Később a reformáció felvirágzása s békésebb napjai korában a piacon lévő római katholikus templom ment át a reformátusok tulajdonába és használatába. Hogy miként? nincs feljegyezve. De az 1680-as években, a visszatérésének idejében ez a templom elvétetett tőlük s „az istentiszteletnek végbevitelére járni kéntelenítettek először a mészárszékek udvarában, a Bodrog partján, a várral szemben, majd pedig a tekintetes bályi Patay família udvarában a reformátusok egészen az 1700-ik évekig.”
Templomot – azaz imaházat, amit oratóriumnak neveztek, jelezvén, hogy nincs tornya – közvetlenül 1711 után rövid időn belül építettek. Ideiglenes épületnek szánták egyrészt, másrészt pedig anyagi erő híján kőből nem készíthették el / a mostani templomkertben/. Később így írtak róla:
„Minekutánna mi is Templomunktúl és hozzá tartozó minden Beneficiuminktúl priváltattunk volna, Rótt fenyőfábul kénteleníttettünk Oratóriumot állítani... Az épület „sárral volt megvakolva és mészszel, fövénnyel megfejéríttetve”.- Patics Templom.
Ebbe jártak a hivek istentiszteletre, mígnem annyira megviselte az idő, hogy más templom építéséről kellett gondolkozni.
Kőtemplom építésének lehetősége a Türelmi Rendelet (1781) után vetődhetett fel. Az építkezés azonban csak 1802-ben kezdődött el, az eklézsia által vásárolt új funduson. Így tették le a mostani templomnak alapkövét 1802 tavaszán a szokásos ünnepségek között, Budaházy László prédikátorságában.
Az új század ugyan drágaságot hozott, a templomépítés húsz esztendeje azonban rendkívüli összefogást eredményezett. Közadakozás, ingyen munka, jelentős hagyatékok, ügyes gazdálkodás teremtették meg a pénzügyi alapot.
A templom építőmestere Francz Ignác volt. Tornyot is emeltek, amelyet azonban a kívánt magasságra csak a század végén, 1896-ban építtettek ki. A torony építése egybeesett a millenniumi ünnepségekkel, amint az erről készült emlékirat is hangsúlyozza. A templomba orgona is került 1874-ben, Szabó Ágnes hagyatéka tette lehetővé építtetését.
19 évi kitartó munkával, nagy fáradsággal, nehéz küzdelemmel s óriási áldozattal juthattak az építkezésben odaáig, hogy 1821. szt. Mihály havának utolsó vasárnapján, Isten iránti háládatos szívvel és nagy örömmel átadhatták az új templomot magasztos rendeltetésének a Rácz Benjamin prédikátorságában.
Kapcsolat:
Tóth Orsolya, lelkipásztor
Telefon: +36 20 2461211
E-mail: lp.orsolya@gmail.com
