Fehér borok, színes kultúra

Az év madara – a haris

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

Fotó: Ron Knight / Flickr

A harist a lakosság választotta az idei év madarául az MME honlapján 2015. június 25-től július 27-éig zajlott internetes szavazáson.

A haris

Fürjszerű megjelenésű, de annál nagyobb, körülbelül balkáni gerle méretű, 27­-30 cm-es testhosszú madár (német neve, a „Wachtelkönig”, „fürjkirály”-t jelent). Feje közepesen nagy, csőre vaskos, erőteljes, függőleges ék alakú. Nyaka hosszú és vastag. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Farka rövid, alig lóg túl a szárnytollak csúcsán, és mivel színezete megegyezik a hátéval, úgy tűnik, mintha a madárnak nem is lenne farka. Lábai és ujjai a test méretéhez képest hosszúak és erőteljesek. A tojásból kikelő fiatalok koromfeketék

Élőhelyigény

Alapvetően a magasabb, sűrűbb növényzetű nedves rétek, kaszálók, folyómenti területek és tóparti laposok madara. Különösen kedveli az olyan magasfüvű üde gyepeket, melyeket kisebb-nagyobb bokorcsoportok tarkítanak. Csapadékosabb években belvizes területeken ott is költhet, ahol egyébként nem fordul elő, illetve megfelelő élőhely hiányában szántók növénykultúráiban is fészkelhet. Nem ragaszkodik a sík vidéki élőhelyekhez, hegyvidéki réteken is költ. Vonulási időben árokpartokon, a mezőgazdasági táblákat szegélyező gazosokban, szántóföldi kultúrákban is előfordul.

Élőhelyigénye miatt a magyar fészkelőállomány zöme a Bodrogközben él, de a faj az ország egész területén előfordul.

A teljes cikk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvasható.